Figyelem!

A cikk egy évnél régebben készült, a benne szereplő adatok es tények a megírás idejének helyzetét tükrözik.
Az objektív felelősség bevezetésének előzményei
2013-02-22 17:20 | GI
2007-ben gőzerővel folyt a munka annak érdekében, hogy a közúti közlekedésbiztonságra eddig legnagyobb hatást kiváltó jogintézmény bevezetésre kerülhessen.

 

Idén öt éve, hogy bevezették az objektív felelősség intézményét. Ennek köszönhetően a leállítás nélküli közúti ellenőrzések hatékonyabbá váltak, hiszen meghatározott szabályszegések esetén az üzemben tartót terheli a felelősség, amennyiben a tényleges elkövetőt nem lehet megállapítani.

Kevesen tudják, hogy az objektív felelősség bevezetése Európa-szerte a leállítás nélküli közúti ellenőrzésekkel, valamint az automata sebességmérők elterjedésével függ össze. Az automata sebességmérésnek van ugyanis egy sajátossága: a zömmel gyorsforgalmi utak, vagy nagy forgalmú főútvonalak mellé telepített eszközök esetében leállításos ellenőrzésre általában nem kerül sor, így a jogsértő járművezető kilétének megállapítása utólag történhet, a jármű üzemben tartójának bevonása által.

A hatékony működés és a jogérvényesítés érdekében megfelelő szabályozási háttér kialakítása szükséges annak érdekében, hogy a jogsértéseket minden esetben szankció kövesse. Erre alapvetően két módszer áll rendelkezésre. Az első módszer, hogy az üzemben tartót jogszabály kötelezi a tényleges elkövető megnevezésére, s ez alól semmilyen mentességet nem tesz lehetővé. Ha az üzemben tartó nem nevezi meg az elkövetőt, akkor a bírságot, vagy más szankciót vele szemben szabják ki.

A második, és egyben elterjedtebb módszer az objektív felelősség elvén alapuló eljárás, amely során a jogszabály az üzemben tartót vélelmezi elkövetőként. Az üzemben tartó akkor mentesül a felelősségre vonás alól, amennyiben a tényleges elkövetőt a hatályos előírásoknak megfelelő módon meg nem nevezi.

Magyarországon a stabilan telepített sebességellenőrző készülékek alkalmazása az előző évtized közepén kezdődött meg. Az első automata sebességmérőt 2005-ben, az M7 autópálya völgyhídjának építésekor telepítették a Somogy megyei Kőröshegy lakott területén belül, majd 2006. novemberében egyidejűleg több automata kamera átadására került sor az M1 autópálya mentén, illetve az M1 és M7 autópályák közös bevezető szakaszán.

Tekintettel arra, hogy az automata sebességmérés az esetek túlnyomó többségében hazánkban sem társul a szabályszegő járművének helyszíni leállításával, továbbá a hazai szabályozás alapján szabálysértés esetén az üzemben tartónak jogában áll az eljáró hatóság részére tett nyilatkozatot megtagadni, ha abban önmagát, vagy közvetlen hozzátartozóját vádolná jogsértés elkövetésével, így szükségessé vált egy olyan szabályozási környezet kialakítása, mely lehetővé teszi a jogsértések szankcionálását, valamint további cselekmények megelőzését.

Ez volt a legfontosabb alapja a közúti közlekedési szabályszegéseket érintő, objektív felelősség elvén alapuló közigazgatási eljárások bevezetésének. Az objektív felelősség hazai jogrendbe történő bevezetése hat évvel ezelőtt vált nyilvánossá. 2007-ben a Parlament őszi ülésszakának szeptember 10-ei ülésnapján a Kormány meghirdette a „Nulla tolerancia a közlekedésbiztonságban” programot.  A program indoklásaként kifejtésre került, hogy: „…tűrhetetlen, hogy évente több, mint 1 200 ember hal  meg és 30 000 ember sérül meg közlekedési balesetekben, miközben több mint 100 ezer gyorshajtás miatti feljelentésnek és egyéb közlekedési szabálysértéseknek nem lehet érvényt szerezni a jelenlegi szabályozási keretek között. Ezért szükséges egy olyan igazgatási bírságolási rendszer jogszabályi bevezetése, mely alapján a gépjármű üzemben tartója objektív alapú felelősséget visel az általa üzemeltetett gépjárművel elkövetett közlekedési szabályszegésekért.”

„A közigazgatási bírság kivetését türelmi idő megállapításával 2008. május 1-jével kell lehetővé tenni, az ezt megelőző időszakban az eljáró hatóság csak figyelmeztetést alkalmazhat.” (Forrás: 1988. évi I. törvény 21/A § (5) pontjának indoklása)

Természetesen a közigazgatási bírságolás nem kizárólag a gyorshajtások, hanem egyéb statikus és dinamikus közlekedési szabályszegések ellen is alkalmazható. A közigazgatási eljárások sokrétűségét a hazai gyakorlat is jól példázza.

Az objektív felelősség hazai jogrendbe történő bevezetése, a közúti közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos közigazgatási bírságolás megkezdése óta öt év telt el. Vitathatatlan, hogy az új jogi intézmény kiemelt szerepet játszott az elmúlt években tapasztalható, a közlekedésbiztonság terén elért eredményeink elérésében, a személysérüléses közúti balesetek és a halálos áldozatok számának jelentős csökkentésében.