Figyelem!

A cikk egy évnél régebben készült, a benne szereplő adatok es tények a megírás idejének helyzetét tükrözik.
Sebességellenőrzés: nyíltan, vagy rejtetten?
2011-02-17 14:06 | GI
Hogyan történik a gyorshajtók kiszűrése Magyarországon és miként végzik ezt a tevékenységet Európa más országaiban?

A rendőri sebességellenőrzés állandó visszatérő témája a közúti közlekedésnek és a közlekedésbiztonságnak. Miért olyan fontos a sebességellenőrzés? Hogyan történik a gyorshajtók kiszűrése Magyarországon és miként végzik ezt a tevékenységet Európa más országaiban?  Ezeket a kérdéseket elemezzük a cikkben.
A következő évtized feladatait tartalmazó európai uniós program kihangsúlyozza, hogy a közlekedésbiztonsági politika hatékonysága nagyban múlik az ellenőrzések gyakoriságán, a biztonsági előírások betartásán.
A közúti ellenőrzések hazánkban is kulcsfontosságúak a halálesetek és a személyi sérülések számának visszaszorítása, a balesetek megelőzése szempontjából. A 2011-2013. évek feladatait tartalmazó Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramból rögzíti, hogy elkövetkezendő évek egyik legfontosabb közlekedésbiztonsági feladata a közúti ellenőrzések fokozása és azok hatékonyságának növelése lesz.
 
Miért éppen sebességellenőrzés?
 
Sokan teszik fel a kérdést, hogy a rendőrség miért a gyorshajtás visszaszorítását tartja elsődleges feladatának a közlekedésbiztonság javítása érdekében?
Erre a válasz nagyon egyszerű. A gyorshajtás Európa-szerte, így hazánkban is a közutak „legfőbb gyilkosa”. A sokéves tapasztalatok alapján a személysérüléses közlekedési balesetek 25-30 %-a, a halálos baleseteknek pedig 35-40 %-a gyorshajtásra vezethető vissza.
Az előzőek egyértelműen indokolják, hogy a sebességellenőrzéseket kiemelten kell kezelni, de az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyorshajtások visszaszorítása nélkül a közlekedéspolitikai célkitűzések gyakorlatilag nem teljesíthetők.
Sajnos a sebességtúllépés egyike a társadalom tagjai által leginkább elfogadott közlekedési szabálysértéseknek. Ez a tény a szabályszegés gyakorisága mellett azt is jelzi, hogy a járművezetők jelentős része egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy a gyorshajtás milyen valós következmények, megdöbbentő tragédiák okozója lehet.
 
Automata, vagy fix kamerák?
 
A gyorshajtások visszaszorítása érdekében az európai rendőrségek az emberi jelenlétet nem igénylő automata sebességmérő eszközöket, továbbá a mobil (radar, lézer, vagy más elven működő) berendezéseket egyaránt alkalmazzák, hiszen ezek gyakorlatilag kiegészítik egymást. Ezt az elvet vallja a hazai közlekedésrendészet is.
Az automata sebességmérők nagy előnye, hogy hatékonyabban, gazdaságosabban, és biztonságosabban, a nap 24 órájában folyamatosan üzemeltethetők, ugyanakkor fix helyzetük miatt a közúti forgalomnak csak a töredékét képesek ellenőrzés alá vonni. Az automata eszközökkel nem felügyelt útszakaszokon – azaz a hazai közúthálózat túlnyomó részén - mobil sebességmérőkre van szükség a sebességellenőrzések végrehajtására.
A mobil eszközök alkalmazása nagyfokú rugalmasságot, tetszőleges helyváltoztatást tesz lehetővé, továbbá – a biztonsági feltételek megléte esetén – megteremti a lehetőségét a hagyományos, leállításos jellegű ellenőrzéseknek. A leállításos ellenőrzések tekinthetők a legnagyobb preventív hatású közúti intézkedéseknek, hiszen a közlekedési szabály megszegője rögtön az általa elkövetett jogsértés után, gyakorlatilag még helyszínen szembesül magatartása következményével, s a kiszabásra kerülő szankcióval.
 
Nyílt, vagy rejtett ellenőrzés?
 
A rendőrséget az elmúlt években több esetben támadták amiatt, hogy nem jelzi minden esetben előre a  sebességellenőrzéseket. Ezzel kapcsolatban több észrevétel is tehető.
Az első, hogy ilyen kifogással első sorban azok élnek, akik közlekedésük során rendszeresen – nem ritkán jelentős mértékben – túllépik a megengedett sebességet, ezáltal súlyosan veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, s tartanak a szankciótól. Aki betartja a sebességhatárokat, ilyen észrevételt aligha tesz. (Egy kicsit hasonló a helyzet ahhoz, mintha a betörőnek kiírnánk, hogy „ide ne jöjjön, mert éppen itthon vannak”.)
A második megjegyzés, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján az EU tagállamok többségében – hazánkhoz hasonlóan – a nyílt és a rejtett sebességellenőrzéseket egyaránt alkalmazzák.
Általánosságban elmondható, hogy az automata, fix elhelyezésű sebességmérőket a tagállamok többségében jelzőtáblával jelzik, sőt azok elhelyezéséről az Internetről is lehet információt szerezni. A fix kamerák elhelyezését Magyarországon is tábla jelzi.
A mobil sebességmérő eszközök vonatkozásában a rejtett ellenőrzési módszer ugyanakkor Európa-szerte bevált gyakorlatnak számít. Ennek alapvető oka, hogy a gyorshajtások visszaszorítása mindenhol prioritást élvez a közlekedésbiztonsági intézkedések sorában, és ennek érdekében mindenhol megteszik a szükséges intézkedéseket. A „Lajtán túl” nem számít eretnek gondolatnak, hogy a megengedett sebességet nem csak ott kell megtartani, ahol - és amikor - azt éppen ellenőrzik.
 
Rejtett kamerák Európában
 
A rejtett sebességellenőrzések Európa számos országában elfogadott gyakorlatnak számítanak. Az Egyesült Királyságban esetenként közúti jelzőtábla mögé helyezik a sebességmérő készüléket, míg Németországban szemetes kukához hasonló tárgyak szolgálnak az elhelyezés helyéül.
Norvégiában az erdő fái közül is mérik a gyorshajtókat, Svájcban pedig a sebességmérő készülékek „sajt” festésű dobozokban, utak mentén elhelyezett jelzőbójákban, vagy éppen közúti alagutakban is elhelyezhetők.
A civil jellegű rendőri személygépkocsikban és motorkerékpárokban elhelyezett miniatűr kamerákat az Európai Unió számos tagállamában nagy eredményességgel alkalmazzák. Ilyen esetben a többi jármű sorában haladó, mérőeszközzel szerelt rendőri jármű gyakorlatilag észrevehetetlen a többi közlekedő részéről.
A jármű rendőri mivolta már csak a szabályszegés (gyorshajtás, járművek közötti szlalomozás, agresszív járművezetés stb.) észlelését és rögzítését követően, a leállítás, vagy a gyorsforgalmi útról történő kivezetés kezdeményezésekor válik nyilvánvalóvá.
A megoldás rendkívül hatékony. Több EU tagállam közúti közlekedési szabályai még azt is lehetővé teszik (Németországban, Ausztriában, Finnországban stb.), hogy a sebességmérő eszközzel felszerelt rendőrségi járművek a „követő típusú” sebességmérés során a megkülönböztető jelzés használata nélkül is túllépjék a megengedett sebességhatárokat, azzal a kitétellel, hogy ez nem járhat a többi közlekedő biztonságának veszélyeztetésével.

A különféle sebességmérő eszközök és módszerek megtekinthetők a képgalériában


 


  • Húszéves a...

    Az ünnepélyes rendezvényen az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság is képviseltette...  >>

  • Balesethelyszínelők országos...

    A Nógrád megyei Szécsényben véget és a balesethelyszínelők országos versenye. Az elméleti és gyakorlati versenyszámokat követően a nyertesek átvehették az...  >>

  • Focus on the Road...

    A figyelmetlen közlekedés és a figyelemelvonó tényezők első alkalommal állnak az európai közúti ellenőrzések...  >>