A kerékpár világszerte egyre nagyobb szerepet játszik a közúti közlekedésben. A Távol-Keleten, valamint a fejlődő országok jelentős részében a közlekedést kerékpár nélkül elképzelni nem lehet, de a kerékpározás népszerűsége Európában is töretlen. A hagyományosan kerékpáros nemzetnek tartott EU tagállamok mellett (Hollandia, Dánia stb.) már az olyan országokban is folyamatosan tért hódít a „drótszamár”, ahol az korábban kevésbé volt jellemző. Ebbe a körbe tartozik Magyarország is. A népszerűség oka egyértelmű: a kerékpár nem csak olcsó, hanem környezetbarát, viszonylag gyors, s nem utolsó sorban divatos közlekedési eszközzé vált.
Hazánkban egyre többen járnak kerékpárral munkába. Ez a trend nem csak vidékre jellemző, ahol a tömegközlekedés helyenként nem nyújt kielégítő megoldást a mindennapi közlekedésre, hanem Budapesten és más városokban is. A munkába járás mellett a kerékpározás leginkább a szabadidős tevékenyégen belül éli a reneszánszát.
Az elmúlt évtizedben a magyarországi kerékpárút-hálózat jelentős mértékben fejlődött, köszönhetően a kerékpározás elterjedésének, továbbá azoknak felismeréseknek és támogatásoknak, mely az infrastruktúra kialakításához elengedhetetlenek voltak.
Jelenleg mintegy 2.400 km kerékpárút van Magyarországon (2008. év végi adat), melyből mintegy 500 kilométer tekinthető „klasszikus”, azaz más közlekedői csoportoktól elkülönített kerékpárútnak. A biztonság oldaláról nézve kizárólag ez utóbbi számít tökéletes megoldásnak, hiszen a zárt pálya nyújtja a legnagyobb biztonságot a kerékpárral közlekedőknek.
A kerékpárutak fejlesztése – a financiális háttér függvényében - minden bizonnyal a jövőben is folytatódni fog. A „Kerékpáros Magyarország Program” keretében 2013-ra megduplázódhat a hazai kerékpárutak hossza, egyes becslések szerint akár az ennél nagyobb fejlődés sem kizárt. A kerékpáros közlekedés országos részaránya így a várakozások szerint akár a 10 százalékot is elérheti.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fővárosban főleg a fiatalabb korosztály közlekedik kerékpárral, míg vidéken a korosztályok között már megosztottabb a helyzet. Az idősebb korosztályok képviselői a kerékpárt főleg a munkába járáshoz, ill. a napi kisebb bevásárlásokhoz használják. Az előzőekben leírtakra tekintettel nem véletlen, hogy a 2010. január 01-én hatályba lépett KRESZ módosítás számos pontja a kerékpáros közlekedés szabályozásával kapcsolatos.
