Az elmúlt évben végrehajtott reprezentatív felmérés során 1500 embert kérdeztek meg a hatályos sebességhatárok ismeretéről. Az eredmény megdöbbentő volt. Az autóútra vonatkozó sebességeket a megkérdezettek 76 %-a nem ismerte!

A sebességtúllépés közismerten a közúti tragédiák első számú oka, Európában és Magyarországon egyaránt. Szakértői becslések szerint minden negyedik közlekedési haláleset a gyorshajtással függ össze, így annak visszaszorításával évente mintegy 10.000 ember életét lehetne megmenteni az EU tagállamokban.

Magyarországon is a gyorshajtás a legelterjedtebb szabálysértés, és a legfőbb baleseti ok, melynek elsődleges szerepe van a halálos, illetve a súlyos sérülések bekövetkezésében. Hazánkban a járművezetők által okozott személysérüléses közúti balesetek 25-30%-a, a halálos baleseteknek mintegy 40%-a évek óta az abszolút, ill. relatív gyorshajtásra vezethető vissza.

Az előzőekben leírt tények miatt nem lehet mellékes annak ismerete, hogy a közlekedőknek mi a véleményük a sebességhatárokról, mennyire ismerik az ezzel kapcsolatos hatályos szabályokat. Hiszen a közlekedők véleményéből és szabályismeretéből fontos következtetések vonhatók le a jogkövető magatartással, valamint az előírások elfogadottságával kapcsolatban.

Az elmúlt évben a Nemzeti Közlekedési Hatóság a Szonda Ipsos bevonásával egy kutatást kezdeményezett annak érdekében, hogy felmérje a közlekedők ismeretszintjét, s összesítse a közúti közlekedés jelenlegi szabályaival, valamint az új KRESZ bevezetésével kapcsolatos lakossági véleményeket. A felmérés értékelésében az ORFK-OBB szakértője is részt vett.

Az „Ön tudja, mennyi ma a legnagyobb megengedett sebesség Magyarországon a személygépkocsiknak?” kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek jelentős része még a hatályos sebességértékekkel sem volt tisztában.
Legnagyobb arányban, azaz 77 %-ban a lakott területen belüli (50 km/h), valamint az autópályára (130 km/h) érvényes sebességértékeket ismerték, bár utóbbi szintje már csak 55 %-ot ért el.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a lakott területen kívüli egyéb útra vonatkozó sebességhatárral (90 km/h) a megkérdezettek 59 %-a, az autóútra vonatkozó értékekkel (110 km/h) pedig a 76 %-a (!) nem volt tisztában. (Ez az ismerethiány még akkor is jelentős, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a megkérdezettek 38 %-a nem rendelkezett „B” kategóriájú vezetési engedéllyel.)

A téves adatokat megadók többsége alacsonyabb sebességértékeket mondott a jelenleg hatályosnál (pl. lakott területen belül 40 km/h, autóúton 120 km/h), ugyanakkor valósnál magasabb sebességhatárokat az érintettek 12-15 %-a határozott meg. A közlekedésbiztonság szempontjából természetesen az utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

A közlekedési szabályokon belül a megengedett legnagyobb sebesség egyike a legalapvetőbb ismereteknek, melyet minden vezetői engedéllyel rendelkező személynek ismernie kell. Így az a tény, hogy a közlekedők jelentős hányada a jelenleg hatályos sebességértékekkel sincs tisztában, egyértelműen a jogkövetési magatartás súlyos hiányosságát is jelzi.