Mindenki Sütikének hívta. Családtagjai, rokonai, kollégái, ismerősei, de még egykori tanítványai is e becenévvel illették, utóbbiak persze hozzátéve a tőlük megbocsátható „néni” szócskát. Sütike ugyanis tanárként kezdte a nagybetűs életet. Esztergomban végzett, azt követően a Nógrád megyei falvakban oktatta a nebulókat a betűvetésre, s a számok tudományára. Tudott szigorú lenni, ha kellett, de a gyerekek mindig is a követelménytámasztó, ugyanakkor melegszívű, következetes és segítőkész tanárokért rajonganak. Szorgalma és képessége révén a tanári pályát igazgatóként fejezte be.

Az élet gyakran kötelezi változtatásokra az embert, így a 90-es évek közepén Sütikének is váltania kellett. 1997. január 01-én a rendőrségnél folytatta pályafutását, ahol több területen is bizonyította, hogy olyan alkat, aki előtt nem létezik megoldhatatlan akadály. Megyeszékhelyi sikereit követően országos ismertségre is szert tett. Titkára lett a Nógrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottságnak, s munkája révén bekerült egy olyan szakmai körbe, ahol a kollegalitást és az egyén tiszteletét talán egy fokkal még magasabban művelik. Rá jellemző, hogy még betegágyában, utolsó heteiben is az idei kampányok, a preventív programok és vetélkedők felől érdeklődött. Nem túlzás kijelenteni, hogy környezetében maradandó értékeket teremtett.

Sütikét mindenki szerette. Barátságos természete, mindig kíváncsi „huncut” szeme, s meleg mosolya örök fiatallá tette. Azt is megtudtuk róla, hogy nagyszerű anya, feleség és háziasszony volt. Ha megkérdezték volna tőle, mi az, ami soha, de soha ne történhessen meg, valószínűleg azt válaszolta volna, ami a temetésen mégis megtörtént: hajlott hátú szülei a hamvait tartalmazó urnát megtörten, könnyes szemmel simogatták. Mint ahogy a gyermekek arcát szokás.

Egy évvel ezelőtt még részt vett a balesetmegelőzési titkárok országos értekezletén, ősszel azonban már hiányzott. Ekkor tudtuk meg, hogy már gyülekeznek ama bizonyos felhők, de akkor még mindenki bizakodott, hiszen az ember már csak ilyen.

Sajnos egyenlőtlen küzdelem volt, ezért maradt alul.

Mindössze 53 esztendő jutott neki, az viszont tele szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel.

Sütike, hiányozni fogsz!

Nyugodj békében!

Az ORFK-OBB, a területi balesetmegelőzési titkárok, az egykori vezetők és kollégák nevében

Gégény István