Közlekedésbiztonsági programok napjainkban
2017-04-05 10:41 | GI
2017. január 01-től új magyar közúti közlekedésbiztonsági akcióprogram lépett hatályba.

2017. január 01-től új magyar közúti közlekedésbiztonsági akcióprogram lépett hatályba. Cikkünkben összefoglaltuk a jelenleg hatályos európai és hazai közlekedésbiztonsági programok célkitűzéseit és főbb tartalmi elemeit.

 

A) Az Európai Unió közlekedésbiztonsági programjai

Első Fehér Könyv (2001-2010)

Az 1990-es évek elejéig a közúti közlekedésbiztonság területén közösségi szintű normaalkotásra, programok kidolgozására, ajánlatok megfogalmazására megfelelő szabályozási háttér és felhatalmazás hiányában nem kerülhetett sor. Ezen a területen az 1993. évi maastrichti szerződés hozott áttörést, mely aláírását követően megteremtődött a jogi lehetőség a nemzetközi szintű lépések megtételéhez.

Az Európai Unió első átfogó közlekedésbiztonsági programját az Európai Közösségek Bizottsága 2001. szeptember 12-én tett közzé (címe: „Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni”). A „Fehér Könyv”-ként elhíresült közösségi dokumentum azt a célt tűzte ki, hogy a 2001-es bázisévhez képest 2010. év végére 50 %-kal csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma az Európai Unió területén.

A 2001. évi 54 900 fő közúti áldozatra tekintettel a teljesítés 2010-ben legalább 27 450 emberi élet megmentését jelentette volna (az EU 28 tagállamára vonatkoztatva). Az évtized utolsó évében, 2010-ben mintegy 31 500 vesztette életét balesetben a közösség közútjain, s a Fehér Könyv célkitűzését mindössze nyolc tagállamnak sikerült elérnie: Lettország (61 %), Észtország (61 %), Litvánia (58 %), Spanyolország (55 %), Luxemburg (54 %), Franciaország (51 %), Szlovénia és Svédország (egyaránt 50 %).

Magyarország 40 %-os eredménnyel az átlagosan teljesítő országok között szerepelt, köszönhetően az utolsó három év kifejezetten kedvező alakulásának. Bár a Fehér Könyv célkitűzését uniós szinten nem sikerült teljesíteni (átlagosan 43%-kal csökkent a halálos áldozatok száma), de az elért eredmény így is példa nélküli, hiszen a számítások alapján a beavatkozások által az elmúlt évtizedben nem kevesebb, mint 100 000 ember életét sikerült megmenteni az EU területén.

 

Az Európai Bizottság hatályos programja (2011-2020)

Az Európai Bizottság 2010. július 22-én hagyta jóvá a 2011-2020. évek közötti időszakra vonatkozó közlekedésbiztonsági programját „Fejlődés egy európai közúti közlekedésbiztonsági térség irányába: a 2011-2020. közötti időszak közlekedésbiztonságára vonatkozó politikai irányvonalak” [COM(2010) 389 final] címmel.

A Bizottság a programban azt a nagyra törő célt tűzte ki, hogy 2010. és 2020. között felére csökkenjen a közúti áldozatok száma az Európai Uniót képező tagállamok területén. A közösségi program hét területen fogalmaz meg stratégiai célokat, melyek az alábbiak:

- Gépjárművek biztonságát javító intézkedések

- Biztonságosabb közúti infrastruktúra kiépítése

- Intelligens technológiák ösztönzése

- A közúthasználók nevelésének és oktatásának javítása

- Hatékonyabb közúti ellenőrzések

- A közúti sérülésekkel kapcsolatos intézkedések

- A motorkerékpárosok közlekedésbiztonságának javítása.

 

A gépjárművek biztonságát javító intézkedések sorában a Bizottság kiemelten az elektronikus aktív biztonsági felszerelések területén tervezi különböző intézkedések bevezetését. Kötelezővé kívánják tenni a biztonsági öv használatának elmulasztására figyelmeztető jelzést (személygépkocsiban és autóbuszban), az elektronikus menetstabilizálót (személy- és tehergépkocsiban, autóbuszban), továbbá a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert, valamint az automatikus vészfékrendszert (tehergépkocsik és autóbuszok számára).

A biztonságosabb infrastruktúra vonatkozásában a Bizottság kizárólag azokat a beavatkozásokat kívánja támogatni, melyek összhangban állnak a közutak és alagutak biztonságára vonatkozó irányelvekkel, továbbá megvizsgálja a biztonsági és egyéb előírásokat tartalmazó európai jogszabályoknak a vidéki utakra történő kiterjesztésének lehetőségét is.

Az intelligens technológiákkal kapcsolatban a Bizottság új technikai előírásokat javasol a már elfogadott ITS-irányelv alapján az adat- és információcsere megkönnyítése érdekében (az egyes gépjárművek, valamint a gépjárművek és a közúti infrastrukturális rendszerek között), ezen túl a Bizottság továbbfejleszti „e-segélyhívó” rendszert, melyet a motorosokra, a nehéz tehergépjárművekre és autóbuszokra is ki kíván terjeszteni.

A közúthasználók nevelésének és oktatásának javítását a Bizottság kiemelt fontosságúnak tartja, ezért a tagállamokkal együtt tervezi kidolgozni az ezzel kapcsolatos közös közútbiztonsági stratégiáját. Az ismert tervek szerint megvizsgálják a környezettudatos járművezetés bevezetését a képzési rendszerbe, meghatározzák a gépjárművezető-oktatókkal szembeni minimális követelményeket, s megvizsgálják a vizsga letételét követő próbaidő bevezetésének, valamint a kísérővel történő vezetés és a tanulóidő összehangolásának kérdéskörét.

A közúti ellenőrzéseknek évtizedünkben is leginkább a „három fő gyilkos”, a gyorshajtás, az ittas vezetés és a biztonsági öv használatának elmulasztása ellen kell irányulniuk. Az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében a tagállamoknak nemzeti végrehajtási terveket kell kidolgozniuk saját prioritásaiknak megfelelően.

Kiemelt szabályozási terület a külföldi hatósági jelzésű járművek vezetői által elkövetett szabályszegések kérdésköre, de emellett más intézkedésekre is sor kerül (európai figyelemfelhívó kampányok, „Alcolock” használatának kötelezővé tétele meghatározott esetekben, pl. iskolabuszok vezetői, ill. visszaeső ittas vezetők esetében stb.).

A közúti sérültekkel és az elsősegély-nyújtással kapcsolatban a Bizottság átfogó stratégia kidolgozását tervezi. Előbb meg kívánja határozni a könnyű és súlyos sérülések uniós szintű egységes definícióját, majd a személyi sérülések mennyiségi (az előzetes tervek szerint 20 %-os) visszaszorítását kívánja a hatályos közlekedésbiztonsági program részévé tenni. Emellett a Bizottság szorgalmazza a segélyhívó szolgáltatásokkal kapcsolatos bevált tagállami gyakorlatok cseréjét.

Végezetül a legkedvezőtlenebb adatokat mutató motorkerékpáros közlekedéssel kapcsolatban a Bizottság több európai szintű intézkedésre tett javaslatot. Kötelezővé kívánják tenni az ABS-t és az automatikus világítást az új motorkerékpárok esetében, általános előírásokat terveznek kidolgozni a védőfelszerelésekkel – pl. védőruhával – kapcsolatban, megvizsgálják a légzsák járműbe (esetleg védőruházatba) történő beszerelésének lehetőségét, valamint a műszaki vizsgálattal kapcsolatos uniós előírásokat a motorkerékpárokra is ki kívánják terjeszteni (ez eddig nem történt meg).

 

Második Fehér Könyv (2011-2020)

Az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági programjának megjelenését követően a második „Fehér Könyv” kiadására 2011. március 28-án került sor. A [COM(2011) 144] számon kiadott dokumentum címe: „Fehér Könyv". Az új közlekedéspolitikai koncepció – az előző „Fehér Könyv”-vel megegyezően – kitér a közlekedés és a szállítás valamennyi módozatára, a fejlesztés lehetséges és szükséges irányaira, továbbá közlekedésbiztonsági törekvések is helyet kaptak benne.

Az új Fehér Könyv az Európai Bizottság 2010. júliusi programjának fő célkitűzését megerősíti, sőt további célokat is meghatároz az alábbiak szerint:

„A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma.

Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében.”

A Fehér Könyv stratégiai program, ezért a szükséges beavatkozásokra teljes részletességgel nem tér ki. Ugyanakkor a feladatok sorában kiemelt szerepet tulajdonít az oktatási kezdeményezéseknek, valamint a védtelen közlekedőknek:

„A közúti halálesetek további jelentős csökkentésében kulcsfontosságú szerepük lesz a technológiai, jogérvényesítési és oktatási kezdeményezéseknek, valamint a sérülékeny úthasználók kitüntetett figyelemben részesítésének”.

A Fehér Könyv az I. számú mellékletében, az emberéletek ezreinek megmentése jegyében, a „halálos kimenetelű balesetek teljes kiküszöbölése” felé vezető úton az intézkedéseket az alábbi négy csoportban foglalja össze.

„A közútbiztonsági technológiák – közöttük a járművezetőt támogató rendszerek, az (intelligens) sebességkorlátozók a biztonsági öv bekötésére figyelmeztető jelzések, az eSegélyhívó és a kooperatív rendszerek -, valamint az infrastruktúra és a járművek közötti kapcsolódási pontok harmonizációja és bevezetése, továbbá a műszaki vizsgáztatás javítása, többek között az alternatív meghajtású járművek vonatkozásában.

A közúti közlekedési balesetekre és a veszélyhelyzeti szolgálatokra vonatkozó átfogó stratégia kidolgozása, ezen belül a sérülések és a halálos kimenetelű balesetek tekintetében egységes definíciók és osztályozási kategóriák rögzítése, a sérülések számának csökkentésére vonatkozó célszámok elfogadása érdekében.

A képzés és az oktatás középpontba állítása a közlekedés valamennyi igénybevevője esetében, valamint a biztonsági felszerelések (biztonsági öv és a védőruha) használatának népszerűsítése, valamint az illetéktelen beavatkozások elleni fellépés.

A veszélyeztetett közúthasználók, így a gyalogosok, a kerékpárosok és a motorkerékpárosok védelmének fokozása, többek között az infrastruktúra és a járműtechnológiák biztonságosabbá tétele révén.”

 

B) Magyarország hatályos közlekedésbiztonsági célkitűzése

Magyarország kormánya az Európai Bizottság új közlekedésbiztonsági programjának kihirdetését követően kijelentette, hogy az uniós stratégiai célokkal egyetért, s azokat a következő évtizedben a közlekedésbiztonsági feladatok meghatározásában alkalmazni fogja.

Magyarország napjainkban is hatályos közlekedéspolitikai programját még az előző Fehér Könyv idején, 2004-ben tették közzé, „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” címen. A Magyar Országgyűlés 19/2004. (III. 26.) OGY határozatával elfogadott az európai uniós szándéknál enyhébb célkitűzéseket tartalmaz.

A megfogalmazott cél az alábbi: „… a 2001. évi személysérüléses balesetszám 2010-re 30%-kal, a balesetben elhunytak száma legalább 30%-kal csökkenjen. 2015-re pedig ugyanezen értékek – a „Fehér Könyv”-ben 2010-ig előírt mértékben – 50%-kal csökkenjenek.”

A mérsékeltebb célok meghatározásának indoka, hogy hazánk akkor még nem volt az EU tagállama, s a programban vázolt célkitűzések reálisabban tükrözik a közlekedésbiztonság helyzetét, az annak javításában rejlő lehetőségeket. A magyar vállalást az EU tudomásul vette. A hazai közlekedéspolitikai program 2015. december 31-én betöltötte küldetését.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon a személysérüléses közúti balesetek száma a 2001. évi  18 505-ről 2015-ben 16 331-re, a balesetben meghalt személyek száma pedig ugyanebben az időszakban 1 239 főről 644 főre csökkent, megállapítható, hogy a közlekedéspolitikai program időszakában:

- a személysérüléses közúti balesetek száma 11,8%-kal,

- a halálos áldozatok száma 48,0%-kal csökkent.

(Megjegyezésre szorul, hogy a hosszú távú program időszakának két évében - 2012-ben és 2013-ban – a közúti balesetben meghalt személyek számában mért csökkenés mértéke meghaladta az 50%-ot).

Magyarországnak napjainkban hosszú távú közúti közlekedésbiztonsági programja nincs, ezt a kérdéskört középtávú, három éves program szabályozza. A jelenleg hatályos, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter által aláír „Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2017-2019” egyik fő sajátossága, hogy az érvényben lévő európai uniós célkitűzés teljesítését vette alapul.

Ennek megfelelően a közúti közlekedés biztonságosabbá tételét szolgáló új program hazánkban a 2010 és 2020 közötti időszakra megcélzott 50%-os halálos áldozatszám csökkenését stratégiai célként irányozza elő. Tekintettel arra, hogy a közösség területén fő célként a halálos áldozatok számának felére csökkentése lett meghatározva 2010 és 2020 között, így hazánk akkor teljesíti a célkitűzést, amennyiben a közúti balesetben meghalt személyek száma a 2010. évi 740 főről az évtized végére 370 főre csökken.

Az akcióprogram a mennyiségi mutatókon túl minőségi célokat is meghatároz. Elsődleges cél a járművezetők felkészültségének, valamint a közlekedők viselkedésének javítása, az önkéntes jogkövetés szintjének emelése, az egyéni felelősségtudat fejlesztése és a partneri szemlélet megteremtése. Ezen túl, a biztonsági szempontokat fokozottabban képviselő közlekedési rendszer kialakítása, elsősorban az infrastruktúra és hatósági szerepvállalás területén.

A stratégiai célhoz tartozó átfogó célok az alábbiak:

- A személyi tényező fejlesztése, az emberi hibára visszavezethető közúti balesetek és halálos áldozatok számának csökkentése.

- Infrastrukturális beavatkozások az úthálózat magasabb biztonsági szintjének eléréséhez.

- A közúti járműbiztonság fokozása, kiemelt figyelemmel a korszerű technológiák használatára és az áru- és személyszállítás biztonságának növelésére.

- A biztonságos közlekedést, a hatékony közúti ellenőrzést, valamint a szabályszegések szankcionálását biztosító szabályozási háttér megteremtése.

- Fokozottabb, hatékonyabb, biztonságosabb és gazdaságosabb közúti ellenőrzések végrehajtása.

- A védtelen közlekedők (és azon belül a fokozottan védtelen közlekedési csoportok) kiemelt kezelése, biztonságuk további fokozása.

- Korszerű baleset-megelőzési tevékenység végzése, a döntéstámogató és döntés-előkészítő szakmai háttértevékenységek, valamint a kutatás-fejlesztés javítása.



 


  • Nyaralásra is...

    Az ORFK-OBB és partnerei a nyári autózás kapcsán fontos részletekre hívja fel az autósok...  >>

  • Kisgyermek...

    A kisgyermekeknél még egyáltalán nem fejlődik ki a veszélyérzet. Ezért az udvaron, a parkolókban és a strandok közelében is fokozottan kell figyelni...  >>

  • Kezdő vezetők...

    Milyen baleseteket okoznak a kezdő vezetők? A statisztikai adatokból a vezetési gyakorlat hiánya, a rutintalanság egyértelműen kimutatható, de az ittasan okozott...  >>